Bár ez az egyik leggyakoribb olyan fénytörési hiba, amiért az emberek valamilyen segédeszközhöz nyúlnak, sokan nincsenek tisztában azzal, pontosan mit is jelent ez a probléma.
A rövidlátás klasszikus oka az, hogy a szembe hatoló fénysugarak a szaruhártyán nem az éleslátás helyén, hanem előtte találkoznak, általában a szaruhártya vagy a szemlencse rendellenes formája miatt. A rövidlátó emberek szó szerint „rövidet látnak”, vagyis csak azokat a tárgyakat észlelik élesen, amelyek közel vannak hozzájuk.
Akkor kell rövidlátásra gyanakodni, amikor azt érezzük, nagyobb gond nélkül tudunk olvasni, számítógépezni, de a távoli tárgyak képét nem érezzük elég élesen. A rövidlátás sok embernél észrevétlen marad, esetleg csak sportolásnál, vezetésnél válik zavaróvá. Néhány esetben az enyhe rövidlátás lehet a tériszony vagy a tömegtől való félelem oka is: a rövidlátó személy nem látja elég élesen a távoli tárgyakat, így inkább kerüli a kockázatot.
Aki már gyerekkorában is hordott szemüveget, attól biztosan kérdezték már, mínuszos, vagy pluszos-e a szeme. A „mínuszos” szemű emberek negatív dioptriájú szemüveget hordanak – ezzel pedig leggyakrabban a rövidlátást, esetleg a rövidlátással párosuló asztigmiát korrigálják (amikor a szembe érkező sugarak nem egy pontban, hanem egy tengely mentén, vonalban találkoznak.)
A rövidlátásnak több oka lehet. Az egyik az, hogy a szemgolyó „túl hosszú”, ezért a fény nem megfelelően jut el az éleslátás helyére. Ezt a jelenséget axiális rövidlátásnak nevezzük.
A másik ok az, hogy a szemlencse az egészségesnél vastagabb vagy domborúbb, így a fénysugarak nem a szemfenéken, hanem már előtte találkoznak.
A rövidlátás nem betegség, hanem állapot. Sok rövidlátó szeme egyébként egészséges, csak a lencse vagy a szem alakja tér el a jól látó szemétől. A rövidlátás mértékét a tudomány dioptriában méri. A dioptria annak a lencsének a fénytörési erejét mutatja meg, amivel az adott látáshiba korrigálható. A rövidlátást sokféleképpen osztályozzák, de az egyik leggyakoribb meghatározás a következő:
Enyhe rövidlátás: maximum – 3 dioptria
Közepes rövidlátás -3 — -6 dioptria.
Erős rövidlátás: - 6 dioptria fölött.
Az enyhe rövidlátást a szem magától is képes kompenzálni. Arról, hogy ez mekkora mértékű, megoszlanak a vélemények, de egyes források szerint a szem akár egy egész dioptriányi rövidlátással is megbirkózik. Az enyhe rövidlátás általában akkor okoz gondot, ha a megerőltető, vizuális munkát végzünk. Néha nem is maga a látás romlása, életlensége okoz gondot, hanem a folyamatos kiegyenlítés miatti fejfájás.
Még az erős rövidlátás is jól korrigálható szemüveggel vagy kontaktlencsével, de természetesen akár lézeres szemműtéttel is meg lehet szüntetni a rendellenességet. A rövidlátással jól együtt lehet élni, hiszen a kevésbé súlyos formák szinte csak egy kis odafigyelést igényelnek.
A rövidlátás korrekciójánál a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy az erős „mínuszos” lencse a külső szemlélő számára kisebbnek, távolibbnak mutatja a szemet, ettől pedig a szemüveg viselőjének a megjelenése furcsává válik. A gyerekkori csúfolódás, vagy a környezet visszajelzései miatt sok rövidlátó kontaktlencsére cseréli a szemüvegét – nem törődve annak kockázatával.
A lézeres szemműtét során a lézer „levesz egy kicsit” a szaruhártya domborulatából. A művelet kicsit drasztikusan hangzik, de a korszerű, számítógépes technikán alapuló módszerek már nagyon pontosak. A beavatkozás után a látásunk teljesen egészséges lesz, a fókuszpont jó helyre kerül, a távoli tárgyak teljes élességükben látszani fognak.
A műtéti látásjavításon átesett embereknek nincsen szükségük szemüvegre vagy kontaktlencsére. A műtét után soha többé nem kell visszafordulni az autótól, mert a lakásban felejtettük a vezetéshez használt szemüveget, nem kell félni attól, hogy a lencse fertőzést okoz, és sosem kell gondolkozni azon, hogyan sminkeljük ki magunkat úgy, hogy az erős szemüveglencse ne torzítsa az eredményt.
A rövidlátást néha nem a szemgolyó vagy lencse alakja befolyásolja, lehet, hogy valamilyen betegség áll a háttérben.
A szürkehályog okozta rövidlátás szintén műtéti úton kezelhető, de ilyenkor nem a lencse formázására, hanem a cseréjére van szükség. Ez kicsit ijesztő eljárásnak tűnik, de a fejlett technikának köszönhetően minimális a kockázata.
Itt olvashat többet a látásjavításról szürkehályog esetén.
Az alkalmazkodási görcs okozta rövidlátáskor a szem izmai összehúzzák és domborítják a szemlencsét akkor is, ha a távolba nézünk. Az izmok nem tudnak elernyedni, ezért távolba nézéskor a tárgyak képét torznak látjuk. Ebben az esetben általában az izmok enyhe bénításával segítenek a betegen, hiszen a lencse és a szemgolyó alakja gyakran egészséges.
Érdekességek a rövidlátásról: